Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Városi könyvtár képes leírás - Könyvtár.tlap.hu
részletek »

Városi könyvtár - Könyvtár.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: konyvtar.tlap.hu » Városi könyvtár
Keresés
Találatok száma - 20 db
Ajka

Ajka

A Nagy László Városi Könyvtár általános gyűjtőkörű, nyilvános könyvtár. Feladatunk biztosítani Ajka város és a városkörnyék lakosságának az informálódás, önképzés, tanulás, oktatás, kutatás, közművelődés és kikapcsolódás lehetőségeit. Ennek érdekében fejlesztjük gyűjteményünket, szolgáltatásainkat, gondozzuk a könyvtári hálózatot. A 200 ezres dokumentumállományból mintegy 100 ezer darab a központi könyvtárban várja olvasóit: 85.000 kötet magyar, 6.000 idegen nyelvű könyv, 10.000 hanglemez, videó, Cd, Cd-rom, dvd, diafilm. A dokumentumok kölcsönzésén kívül biztosítjuk, hogy az érdeklődők helyben olvashassanak könyveket, újságokat, folyóiratokat, számítógépparkunk segítségével használhassák adatbázisainkat, internetezhessenek. Szolgáltatásaink bővítése érdekében hoztuk létre és fejlesztjük külön gyűjteményeinket: helyismereti gyűjteményünket, idegen nyelvű részlegünket és Eu gyűjteményünket.

Bajai könyvtár

Bajai könyvtár

A könyvtár létrejötte előtt Baján számos könyvtár, illetve könyvtári funkciót ellátó olvasóegylet működött részben egyházi, részben világi tulajdonban (Legényegylet, Ipartestület, Polgári olvasókör, Városi Közigazgatási Könyvtár, Csitaonica, Ciszterciek, Ferencesrendiek könyvtára, stb.). A Türr István Múzeumnak kezdettől volt kézikönyvtára, melynek állománya a II. világháború után 5.800 kötetből állt. l947-ben a múzeum vezetésével dr Takáts Endre megyei főlevéltárost bízták meg, aki a könyvtár állományát 22.481 kötetre gyarapította. Megszerezte a Városi Közigazgatási Könyvtárat, a volt Nemzeti Kaszinó könyvtárát, a veszélyeztetett magángyűjtemények miniszteri biztosa révén a Hadik-Barkóczy grófok, gróf Zichy György, az iktári Bethlenek könyvtárát, s több, nyugatra távozott, vagy kivándorolt bajai polgár könyvtárát. A szerzeményezés eredményeként a bajai könyvtár kiemelt közkönyvtárként van számon tartva az országban. Az évtizedek során több helyet is kinőtt, ezért a város folyamatosan igyekezett megfelelő elhelyezési lehetőséget találni. Jó megoldásnak kínálkozott a Zsinagóga helyreállítása és könyvtárrá alakítása.

Balatonfüredi Könyvtár

Balatonfüredi Könyvtár

A balatonfüredi Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény története : Balatonfüred első kölcsönkönyvtárát Edelmann Károly hozta létre, az 1800-as évek közepén. A könyvtár csak a nyári hónapokban tartott nyitva, tehát igazodott a fürdőhelyen jelentkező igényekhez. A fürdőtelep szívében levő Horváth-házban fogadta látogatóit, olvasóit. Edelmann halála (1854) után a könyvtár más tulajdonába került, még néhány idényig működhetett, megszűnésének pontos ideje sem ismert. A XIX - XX. században több balatonfüredi könyvtár is működött, így a XIX. század közepétől mintegy száz éven keresztül (1945-ig) majdnem mindig volt legalább egy könyvtár, ahol az olvasni vágyók kielégíthették igényeiket.

Barcsi könyvtár

Barcsi könyvtár

A barcsi Városi Könyvtár 1996. óta működik. Az itt élő emberek könyvtári ellátását jelenleg 7 főfoglalkozású könyvtáros végzi az 510m2 alapterületen, ahol külön felnőtt- és gyermekrészleg található. A barcsi Városi Könyvtár általános gyűjtőkörű, nyilvános, közművelődési könyvtár. Dokumentumállománya: 77204 egység (könyv, időszaki kiadvány, hangzóállomány, videokazetta, Cd, Cd-Rom, Dvd). A beiratkozott olvasók száma 1853 fő, 2008-ban kb. 33000 látogatót fogadtunk, naponta átlagosan 150 olvasó fordul meg az intézményben. A könyvtárban felnőtt- és gyermek részleg, helyismereti gyűjtemény, zenemű- és médiatár, folyóirat-olvasó, Infótéka és német nyelvi részleg várja a látogatókat. A helytörténeti dokumentumok gyűjtésével a város múltja iránt érdeklődőket segítjük. A településre vonatkozó dokumentumokat - az önkormányzati ülések jegyzőkönyveit, rendeleteit - a város lakosai számára megtekinthetővé tesszük.

Berzsenyi Dániel Könyvtár

Berzsenyi Dániel Könyvtár

Könyvtárunk honlapján részletes tájékoztatást adunk gyűjteményünkről, szolgáltatásainkról, működési feltételeinkről, a könyvtárhasználat alakulásáról, munkatársaink sokrétű tevékenységéről. A virtuális térre ugyancsak széles kaput nyitunk, és távoli felhasználók tájékozódását gazdagodó tartalomszolgáltatásainkkal is segítjük. Nyitóoldalunkon legújabb híreink, ajánlataink olvashatók. Kérjük, hogy véleményükkel, javaslataikkal, olvasónaplónkban való közreműködéssel támogassák törekvéseinket. Személyes látogatóként vagy távhasználóként győződjenek meg arról, hogy Tudást, Élményt, Találkozást kínál a Berzsenyi Dániel Könyvtár!

Hirdetés
Budakeszi

Budakeszi

A budakeszi könyvtári élet gyökerei a múlt századra nyúlnak vissza. Az 1800-as évek második felében több olvasókör működött, egyesületek, polgári szervezetek is működtettek könyvtárakat. 1912-ben a Múzeumok és könyvtárak Országos Tanácsa 1000 korona támogatással népkönyvtárat alapított, amelyet az akkori állami iskolában helyeztek el. Ugyanebben az időben egy ifjúsági egyházi népkönyvtár is működött az elemi iskolában. 1945 után a könyvtári szolgáltatások megindítása a Népkönyvtári Központ, majd a Körzeti Könyvtár feladata lett. 1951-ben létesítettek Budakeszin a kultúrházban könyvtárat, melynek állománya 700 kötet volt. Hetente két alkalommal, délután lehetett kölcsönözni. 1962-ben a könyvtárat átköltöztették a Kossuth utcába, ahol 40 négyzetméter alapterületen, két helyiségben működhetett tovább. A mai korszerű könyvtári szolgáltatás alapjainak megteremtése Pongor Istvánné nevéhez fűződik. Noha őt csak a véletlen vezérelte a könyvtárosi pályára, húsz éven keresztül lelkes munkával szolgálta a könyvtárügyet Budakeszin. 1983 decemberében ment nyugdíjba, ekkor a könyvtárban 44 668 kötet volt, az olvasói létszám 2 568 főre emelkedett.

Budaörs

Budaörs

Intézményünket 1950-ben alapították Fodor Antalné vezetésével. Alap és kiegészítő tevékenységei révén ma már városunk egyik kulturális központja. Könyvtárunk feladatainak bővülése következtében 1978-ban, az általa addig részben használt épület egészét birtokba vehettük. 1990-ben zeneszobai feladatok ellátására, kis alapterületű épülettel bővült. 2000-ben, a millennium évében az addigi épülethez 150 m2-es új szárnyat építtettünk. A Városi Könyvtár ma mintegy 500 m2-en fogadhatja látogatóit.

Ceglédi könyvtár

Ceglédi könyvtár

A Ceglédi Városi Könyvtár, mint a Dél-Pest Megyei kistérség legnagyobb nyilvános könyvtára, fő feladatának tekinti, hogy az állampolgárok számára biztosítsa a magyar és egyetemes kultúra kincseinek megismertetését, a hazai és nemzetközi információhoz és a tudáshoz való szabad hozzáférést, az önművelés, a szabadidő értékes eltöltésének segítését, az élethosszig tartó tanulás támogatását, az olvasáskultúra kialakítását, fejlesztését.

Debreceni Városi Könyvtár

Debreceni Városi Könyvtár

elenleg 15 szolgáltató egységünk látja el a lakosságot Debrecen különböző pontjain - a centrumtól a peremkerületekig. Arra törekszünk, hogy minden érdeklődő lakóhelyéhez közel juthasson hozzá a számára szükséges könyvtári szolgáltatásokhoz, földrajzi közelségbe hozva az önművelődés lehetőségét. Kiszolgáljuk a város lakóinak információs igényeit, segítséget nyújtunk a tanuláshoz, önművelődéshez és a szabadidő kellemes eltöltéséhez. A választást megkönnyítő szabadpolcos állomány-elhelyezés, rendezvényeink gazdag kínálata és segítőkész könyvtárosok várják a látogatókat barátságos, családias környezetben. Egységeink a konkrét olvasótáboruk igényeihez igazodva gyűjtik a hazai és a külföldi szép- és szakirodalmat, napi- és hetilapokat vásárolnak (rövid határidőre kölcsönzik is azokat), biztosítják a helybenolvasás és a tájékozódás lehetőségét. A könyvtárosok tájékoztató munkáját segíti a mindenütt meglévő kézi- és segédkönyvtári állomány. Könyvtárközi kölcsönzéssel állományunkban nem szereplő dokumentumokat, vagy azok másolatát más könyvtárakból beszerezzük. Olvasóink számára a pihentető, szórakoztató jellegű irodalom biztosítását fontos feladatunknak tartjuk.

Hirdetés
Eger - Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár

Eger - Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár

A megyei könyvtár 1952-ben alakult a korábbi Körzeti Könyvtár és Városi Könyvtár összevonásával. 1957-ben jelenlegi működési helyén a műemlékekben gazdag belváros egyik legszebb épületében, a volt Nagypréposti palota emeleti részén nyert elhelyezést. Az önálló részleggé lett gyermekkönyvtár a régi helyén, a művelődési ház épületében maradt. 1958-ban új szolgáltatásként létrejött a könyvkötészet. A 60-as évek végére a könyvtár zsúfoltsága miatt a bővítés elodázhatatlanná vált. A palota földszintjén lévő lakásokat felszabadították, így a teljes épületet a könyvtár vehette birtokába. 1970. április 25-én nyílt meg a felújított, könyvtár - most már szabadpolcos szolgáltatással, olvasóteremmel. A korszerűsített épületben - az országos szakmai törekvésekkel összhangban kialakult a zenei részleg. A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár fenntartója Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és Heves Megye Önkormányzata.

Fővárosi Szabó Ervin

Fővárosi Szabó Ervin

Az 1904-ben alapított Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tagkönyvtárai együttesen biztosítják Budapest területén a közkönyvtári ellátást. A Központi Könyvtár ellátja a nagyvárosi nyilvános közkönyvtár feladatait, országos szakkönyvtárként részt vesz a tudományos és szakkönyvtári ellátásban, I. osztályú tudományos szakkönyvtárként támogatja a kutatómunkát és az oktatást. Korhatárra és érdeklődési körre való tekintet nélkül segíti az önképzést és a szervezett oktatást. Szolgáltatásaiban széleskörűen felhasználja az információtechnológiát. A kerületi tagkönyvtárak a főváros nyilvános közkönyvtári ellátásának alapintézményei. Állományukat a kategóriájukra vonatkozó gyűjtőköri szabályzat alapján fejlesztik. Több kerület tagkönyvtárainak közös irányítás alatt álló - részlegesen önállóan gazdálkodó, szakmai feladatait összehangoltan, részben központosítottan ellátó - szervezeti egysége a régió.

Halis István Városi Könyvtár

Halis István Városi Könyvtár

1919-től létezik egy városi könyvtári gyűjtemény, múzeumi keretek között. Ez a gyűjtemény 1923-ban két termet kapott a gimnáziumban, később újabb két teremmel bővült. 1945. A háborút némi veszteséggel vészelte át a gyűjtemény - 1504 kötet tűnt el a 8000-ből. 1947-ben ezt a gyűjteményt átleltározták, talán ekkor lett Városi Könyvtár és Múzeum, ill. Városi Könyvtár először az intézmény elnevezése. (ld. 51477-es leltári számú könyvünk) 1949-ben a Városi Könyvtár a Sugár u. 15. szám alá költözött, fenntartója Nagykanizsa megyei jogú város lett. A kötetszám ekkor 6000 példány volt. 1950-ben nem volt kölcsönzés, mert nem volt könyvtáros. Később az év során az állományt két részre osztották. A tudományos könyvek a múzeumnál maradtak, 7 %-át selejtezték. A többi könyvet - 2000 kötet klasszikus irodalmat - a Városi Tanács épületébe költöztették 1950. decemberében. Ez az állomány majdnem teljes mértékben elpusztult, amikor az utca felől nyitott termet átépítették, mivel senki sem törődött a könyvek védelmével. A régi Városi Könyvtár anyagából mindössze 200-250 kötet maradt.

József Attila Városi könyvtár

József Attila Városi könyvtár

A könyvtári állomány kölcsönzéséhez beiratkozás szükséges. A beiratkozáshoz szükséges iratok: 14 éves kor alatt diákigazolvány, 14 éves kor felett régi típusú személyi igazolvány, vagy új típusú személyi igazolvány lakcímkártyával. Beiratkozási díjak: A beiratkozás 16 éves kor alatt, valamint rokkantnyugdíjasok, nyugdíjasok számára ingyenes. 16 éves kor felett diákoknak, munkanélkülieknek 400,- Ft/év, felnőttek részére 800,- Ft/év.

Kisújszállási Városi Könyvtár

Kisújszállási Városi Könyvtár

Olvastam éjjel, nappal- írta Arany János kisújszállási tanítóskodása idején. Településünkön már ekkor jelentősnek mondható volt az iskola akkori rektora Török Pál magánkönyvtára. 1868 és 1951 között a városban 61 különböző egyesület és kör működött, melyek 11 könyvtárat tartottak fenn. Ezeken kívül 4 iskolai, 4 minisztérium által fenntartott és 1 városi könyvtár volt a településen. A II. világháború után egyetlenegy sem maradt fenn. Valójában 1950 előtt a város lakosainak az Úri Kaszinóban és a Gazdakörben volt lehetőség könyv-kölcsönzésre. 1950. január 1-jén kb. 50-60 db könyvállománnyal kezdte meg működését a népkönyvtár Kisújszállási Városi Könyvtár néven a Művelődési Ház egyik termében. 1952 nyarán már minden vidéki városban (összesen 54 településen) működött közművelődési könyvtár. Ezt tekintjük hivatalosan a könyvtár alapítási évének. A könyvtárat ebben az évben a volt Kunsági Hotel épületébe költöztették. Tanácsi támogatásból 34.700 Ft-ot biztosítottak állománygyarapításra és kölcsönző pultot, asztalt, székeket, könyvállványokat is vásároltak a könyvtár részére.

Kisvárdai Városi Könyvtár

Kisvárdai Városi Könyvtár

A 20. század második felében a közművelődési könyvtári hálózat a tanácsrendszer létrejöttét követően, annak hierarchiája szerint épült ki. Kisvárdán 1952. november 1-jén megalakult a Kisvárdai Járási Könyvtár, melynek vezetője Sipos Mária volt. Az intézmény az akkori községi tanács épületében egy 25 m2-es helyiséget kapott. A könyvtárat december 6-án nyitották meg. A berendezést 2 könyvszekrény, 2 könyvállvány és 1 kölcsönző pult alkotta. A könyvtári állomány 2.219 db kötetet tartalmazott, az olvasói létszám ekkori 500 körül volt, ám a következő évben már 1.650-re nőtt. A tagok kb. 51.600 könyvet kölcsönöztek. A könyvtár iránti megnövekedett igény szükségessé tette, hogy új könyvtári helyiségről gondoskodjon a fenntartó. 1954 első napjaitól már a Piac tér 3. szám alatt, a felújított kultúrház (a korábbi Nagyvendéglő) három földszinti termében fogadhatta a látogatókat az intézmény. A megnövekedett alapterület (95 m²) jótékony hatással volt a forgalomra, hiszen 1.744 olvasó 71.200 könyvet vitt ki. A könyvtári állomány 7.738 kötetre emelkedett, de a gyermek- és ifjúsági irodalom terén sok hiányosság volt, miközben a kultúrpolitika a politikai-agitációs és ismeretterjesztő tartalmú könyveket túlzott példányszámban erőltette.

Méliusz Juhász Péter Könyvtár

Méliusz Juhász Péter Könyvtár

Üdvözöljük a Megyei Könyvtár Olvasószolgálatában a megye szívében, ahol sokféle és sokszínű szolgáltatással várjuk, és állunk rendelkezésére. Mikor szükséges beiratkoznia a könyvtárba? Akkor, ha könyvtári dokumentumokat, könyvet, video filmet, stb. akar kölcsönözn; az olvasótermet, a helyismereti részleget vagy számítógépes adatbázisokat, CD-ROM-okat, multimédiát, Internetet akar használni. Ha a katalógusokban böngészik, tájékozódni akar a szolgáltatásokról, a kölcsönözhető könyveket helyben olvassa vagy szét akar nézni, azt beiratkozás nélkül is megteheti.

Mezőkövesdi Városi Könyvtár

Mezőkövesdi Városi Könyvtár

Dokumentumkölcsönzés Könyvtárunk könyvállománya több, mint 100.000 dokumentum. A középiskolásoknak és felnőtteknek szóló szak- és szépirodalom a felnőttrészlegben, az általános iskolásoknak szóló könyvek a gyermekkönyvtárban találhatók. A beiratkozott olvasóink egyszerre 6 db könyvet kölcsönözhetnek ki 3 hétre. Napilapokból 10 db-ot, egyéb folyóiratokból 5 db-ot kölcsönözhetnek ki 1 hétre, a legfrissebb számok kivételével. A kölcsönzés meghosszabbítására nincs lehetőség. Helyben használat (Olvasóterem) Olvasótermünkben a könyvtári nyitvatartás alatt olvasóink a könyvtárba rendszeresen járó legfrissebb napilapokat, folyóiratokat, és egyéb könyvtári dokumentumainkat olvashatják, valamint az olvasótermi könyvek helyben használatára van lehetőség. Helyismereti gyűjtemény önyvtárunk helyismereti részlegében Mezőkövesd és környékének múltjával és jelenével és a matyósággal kapcsolatban megjelent dokumentumok, kiadványokat gyűjtjük és rendszerezzük. Ezeket a dokumentumokat helyismereti gyűjteményünk különtermében olvasóink helyben tanulmányozhatják és kutathatnak benne.

Tuti menü